A hagyományos magyar életforma kapcsán megkülönböztetik a paraszti, pásztori gazdálkodást, a halászatot, majd a később kialakult önálló iparos tevékenységeket. Az első háromból következtetve nevezik meg az ember használta élettereket, a szántót, gyümölcsös és zöldséges kertet, kaszálót, legelőt, erdőt, élő vizeket. A helyzet viszont az, hogy ezek nem mindig különülnek el ily egyérteműen. A legelők nagy része fás legelő, legelőerdő volt, melyekbem fontos szerepet játszottak a nemes gyümölcsfák. Ezeken az élettereken rögtön három megkülönböztetett működik egyben! (Legelő, erdő, kert.)

Gyümölcsfák sorakoztak az utak mellett is, s tudván, hogy eddig néhány év alatt több mint 14 000 tájfajtát határoztak meg a kutatók hazánk területén, nem nagy túlzás azt állítani, hogy a Kárpát-medence egy nagy gyümölcsös kert volt még nem is olyan régen. Ez szorosan összefügg az Árpád kori vízgazdálkodással is, mivel az egy sokoldalú, sokhasznú, változatos, a feltételekhez mindenütt idomuló életrenszert s gazdálkodást működtetett.

Az alábbi videó némi kedvcsináló a régi gyümölcsfajtáinkkal való foglalkozáshoz. Az őseink által ránk hagyott, s még nem elherdált kincsek továbbörökítése a mi feladatunk! Ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, most, nincs vesztegethető időnk! Különben e beteg kor minket is leseper a föld színéről.